A l testtjai:
Elrl htrafel haladva a kvetkez testtjakat klnbztetjk meg ltalban:
-a fejet, rszei: ~orr
~orrlyukak
~ll
~homlok-s pofacsont
-a nyakat, rszei: ~visszrbarzda
~srny
-a mells lbakat, rszei: ~knyk
~alkar
~lbt (mikor a l "trdre" esik, erre az izletre esik r)
~lbkzpcsont v. lbszr
~boka
~csd
~pata
-a szgyet; a vllat; a mart; a trzset, rszei: ~mellkas
~has
~ht
- vgl a hts lbakat, rszi: ~gyk
~cspszeglet
~far
~farokt
~combtjk
~trd
~csnk
~lbkzpcsont
~szarugesztenye (ez valjban a l 5.ujjnak elcskevnyesedse)
~boka
~csd
~prta
~pata

Srny s stk:
Az stk a srny legfels rsze, ami elreesik a homlokra. A srny a tarkrl indul (a fej legmagasabb pontja) s egszen a marig tart, vgigfutva a nyakon.
Mar:
A mar a ht legmagasabb potja. A nyak aljn tallhat, ahol a lapockk tallkoznak.
Lbkzpcsont/szr:
A lbkzpcsont a lbt/csnk s a csd kztt tallhat, ezt hvjk szrnak. Ha a szr tl hossz, akkor ltalban nem elg szilrd.Az inaknak tisztn kell ltszaniuk.
Csnk:
A htuls bon tallhat csnk a szr s az alcomb (htuls lb) kztt tallhat. A j mozgshoz s ugrkpessghez elengedhetetlenl szksgesek a j izletek. Az alcomb s a szr kztti szg idelis eseten 140-150 fok. A mells lbon a csnknak megfelel izlet lbt, ami az alkar s a szr kztt tallhat.A lbt feletti izlet a knyk, a csnk feletti izlet a trd.
Csd:
A csd az a keskeny rsz a l lbn, ami sszekti a szrat s a patt.A csd rezgscsillapt szerepe nlkl a l jrsa nagyon knyelmetlen lenne s rzna. Azonban ha a csd llsa tl puha, feszti a lb inait s csontjait.
Boka:
A boka a szr als rszn tallhat, ez az izlet kti ssze a csdt a szrral. A szrzet itt ltalban hosszabb, mint mshol. A tiszta boka ers, s nem gyullad be knnyen a nagy terhels hatsra. |