"ltalnos lers
A voltige, ms nven lovastorna a lovagls s a torna kztt kpez tmenetet.A reining mellett az egyik legfiatalabb szakg a lovassportok kztt.A voltige az egyetlen olyan verseny, melynek sorn nem az a szemly irnytja a lovat, aki rajta l.A lovat egy 20 mter tmrj krn egy szakkpzett futszraz irnytja, mg a tornsz klnbz, elre meghatrozott nehzsg gyakorlatokat hajt vgre a lovon, vgta jrmdban.A tornszoknak a lovon val gyakorlson kvl tornatermi edzseken is rszt kell vennik.
A voltige tovbbi klnlegessge, hogy az egyetlen olyan szakga a lovassportnak, ahol egyniben a nket s frfiakat kln rtkelik.rdekes tovbb az is, hogy a csapatverseny alatt akr hrom tornsz is tartzkodhat egyszerre a lovon.
rtkels
A versenyeket alapveten ktfle elbrlssal rendezik.Vannak ktelez gyakorlatok, melyeket mindenki egyformn hajt vgre, illetve rendeznek zens krt, amelynek feladatait az adott nehzsgi szinten bell a tornsz maga llthatja ssze.Az eladsokat hrom tag zsri pontozza, 0 s 10 pont kztti rtkkel.Pontozzk a tornsz teljestmnyt, a l llapott s munkjt, valamint a kr mvszi rtkt is.A gyztes a legtbb pontot szerz versenyz.
A j voltige-l s tornsz
A j voltige-l temesen, laposan galoppozik, s nem fsul el a gyakran monoton munktl.Hta s fara szles, jl izmolt s ers.Idegrendszere kiegyenslyozott, gy nem ijed meg a hirtelen mozdulatoktl s a hongos zentl.
A j tornsz hajlkony, knny, rendkvl ers, s kitn temrzkkel rendelkezik.Knnyed, kecses mozdulatokkal teljesti a feladatokat, mikzben teljes sszpontostsra s fegyelmezettsgre kpes."

(Szveg forrsa:Erdlyi Magdolna:Lovak c. knyve) |