"Kialakul�sa:

  A d�jugrat�s kialakul�s�nak kezdete a 18.sz�zadra tehet�.A l� ugr�mozdulat�t az ember akkor kezdte el�sz�r sz�les k�rben hasznos�tani, amikor Nagy-Britanni�ban beker�tett�k a f�ldtulajdonosok ter�leteit.�gy a f�ldeken �tmen� vad�szatok �s egy�b lovagl�sok term�szetes r�sz�v� v�lt az ugrat�s, mely k�s�bb olimpiai szak�gg� n�tte ki mag�t.

Az els� hivatalos megm�rettet�sek arra ir�nyultak, hogyki tud magasabb, illetve sz�lesebb akad�lyokat ugratni.A korai magas- �s t�volugr�versenyek adta lehet�s�gek kiakn�z�sa ut�n a hangs�ly �ttev�d�tt arra, hogy egym�s ut�n t�bb, min�l nehezebb akad�lyt kelljen a l�nak �s a lovasnak lek�zdenie.Amikor az akad�lyok magass�ga �s sz�less�ge m�r ezeken a versnyeken is el�rte a lovak ugr�k�pess�g�nek hat�r�t, akkor a d�jugrat�s a technikai tud�s ir�ny�ba tol�dott: hogyan tud reag�lni a lovas, �s hogyan alkalmazkodik a l�, ha k�l�nb�z� m�don meglovagoland� �s teljes�tend� feladatok s�r�n k�vetik egym�st?A modern d�jugr�st f� k�rd�se ez, �s aki komoly eredm�nyekre v�gyik, v�laszt kell hogy tal�ljon.

�rt�kel�s:

  A d�jugrat�s versenysz�mainak palett�ja igen soksz�n�, a komoly, k�tfordul�s nagyd�jakt�l kezdve eg�szen a j�t�kos staf�taugrat�sig.A p�ly�k teljes�t�sekor alapvet�en a ver�hib�k �s az el�rt id�eredm�ny sz�m�t, k�l�nb�z� s�lyoz�ssal.

  Az �gynevezett A szab�ly szerinti sz�mokban ver�hib�nk�nt �s ellenszeg�l�senk�nt 4 hibapontot kap a lovas.Nemzeti versenysz�mokban h�rom, nemzetk�zi versenyeken k�t ellenszeg�l�s ut�n kiz�r�s j�r.Kiz�r�s j�r l�val val� buk�s�rt, valamint l�r�l val� es�s�rt is(ezal�l csak a bajnoks�gok alkotnak kiv�telt).A p�ly�k m�terben lem�rt hossz�s�ga, valamint a ki�rt iram (temp�) alapj�n a p�lya�p�t� meghat�rozza z alapid�t, melynek t�ll�p�se eset�n szint�n hibapontokat kap a lovas.

  A versenysz�mot a legkevesebb hibapontal v�gz�, leggyorsabb lovas nyeri.�sszevet�ses sz�mok eset�n az alapp�ly�n azonos hibaponttal v�gzett legjobb lovasok r�vid�tett p�ly�n, id�re, m�g egyszer �sszem�rik tud�sukat.

  A m�sik elterjedt �rt�kel�s a C szab�ly szerinti, �n. vad�szugrat�s.Itt a lovasok ver�hib�it id�b�ntt�ss� alak�tj�k �t, �s a v�g�n a legalacsonyabb id�eredm�nnyel rendelkez� lovas nyer.

A j� ugr�l� �s lovasa:

  Az ugr�lovak term�szet�kt�l fogva rendelkeznek az ugr�s k�pess�g�vel �s k�szs�g�vel, melyet a lovas a l� kik�pz�se sor�n tov�bbfejleszt.A d�jugrat�-kik�pz�s a l�tszat ellen�re nem els�sorben az akad�lyok lek�zd�s�nek gyakorl�s�r�l sz�l.A lovasnak meg kell tanulnia �gy ir�ny�tania lov�t az akad�lyok k�z�tt, hogy j� �tvonalon, optim�lis iramban �s �temben, valamint megfelel� hossz�s�g� v�gtaugr�sokkal teljes�tse a p�ly�kat.�gy elengedhetetlen, hogy az ugr�l� �s lovasa legal�bb k�z�pkateg�ri�s d�jlovaskik�pz�st is kapjon.A j� ugr�l� teh�t nemcsak magas akad�lyok lek�zd�s�re k�pes, de megfelel� lovagolts�ggal is rendelkezik.

  Az ugr�l� atletikus, ar�nyos testalkattal, d�lt lapock�kkal �s k�zepesen hossz� h�ttal rendelkezik.Mindemellett a k�llem m�sodlagos a teljes�tm�nyhez k�pest.

  A lovasnak a d�jlovag�sn�l m�r eml�tett megfelel� seg�ts�gad�s mellett "j� szemmel" is kell rendelkeznie.K�pesnek kell lov�val �gy odalovagolni az akad�lyhoz, hogy  l� megfelel� elugr�si pontr�l elugorva, az akad�ly felett optim�lis �vet le�rva tudja lek�zdeni a �v�nt magass�got �s sz�less�get.A lovasnak teh�t tudatosan befoly�solni kell a l� v�gtaur�sainak hossz�t.A j� ugr�lovas kit�n� �tem�rz�k�, �s simul�konyan tudja k�vetni lova mozg�s�t a lovasp�lya teljes�t�se sor�n, az akad�lyok feletti lebeg� f�zisban is.

  Az eredm�nyes versenyz� tudatosan, gondolkodva, tervszer�en lovagolja a p�ly�n tal�lhat� k�l�nb�z� feladatokat."

 (sz�veg forr�sa:Erd�lyi Magdolna:Lovak c. k�nyve)