A ma ismert sz�mos k�l�nb�z� l�fajta �vmilli�s evol�ci� erdm�nyek�nt alakult ki.A leg�sibb l�fajta kb. 60 milli� �vvel ezel�tt �lt, a marmagass�ga 25-45 cm k�z�tt lehtett. Mells� l�bain n�gy, a h�ts� l�bain h�rom ujj volt. Az �llat a klimatikus v�ltoz�sok hat�s�ra alault �t, fejl�d�tt az id�k sor�n. A mai lovak �s tropikus erd�kbn �l� mindenev� volt. Az �ghajlati v�ltoz�sok miatt az erdkhely�n s�ks�gok j�ttek l�tre, �s az�sl� alkalmazkodott az �l�heyv�ltoz�shoz, n�v�nyev�v� v�lt, �s k�pes volt gyorsan futni, hogy elmenek�lhessen a ragadoz�k el�l. Mivel ehhez a mozg�shoz csak a k�z�ps� ujj�t haszn�lta, az oldals�k egyre kisebbek �s kisebbek lettek.

Ahogy az oldals� ujjak lassan et�ntek, a l�b als� r�sz�n kialakult a mai l� l�bk�z�pcsontja �s cs�diz�let, amely kem�ny pat�ban v�gz�dik.A l� egyre magasabb lett, nyaka megny�lt, fogai alkalmazkodtak az �j �trendhez.

A kl�ma�ltoz�s ugyan f�szerepet j�tszott a lovak evol�ci�j�ban de a legnagyobb hat�st az emberi tev�kenys�g fejtette ki tov�bbi fejl�d�s�kben. Az ember a h�zias�t�s els� pillanat�t�l kzd�d�en szelekt�lta �s �gy teny�sztette a lovakat, hogy a hasznos tulajdons�gok tov�bb�r�kl�d�s�t, fejl�d�s�t biztos�tsa. Ez vezetett a k�l�nb�z� l�t�pusok: ig�sovak, h�taslovak, m�lh�slovak kialakul�s�hoz.

A g�pes�t�s gyors �teme a tany�kon a m�sodik vil�gh�bor� ut�n a munkalovak ir�ti ig�ny er�teljes cs�kken�s�shez vezetett, �gy a lovak szerepe nagyobb hangs�lyt kapott a sportban �s a rekre�ci�s tev�kenys�gekben. Ez megv�ltoztatta a teny�szt�si c�lokat, a neh�ztest� munkalovak helyett ink�bb a k�nny� testfel�p�t�s� h�taslovak kiteny�szt�se lett a c�l.