"Kialakul�sa

  A d�jlovagl�s, m�s n�ven idom�t� lovagl�s olimpiai szak�g, melynek gy�kerei eg�szen od�ig ny�lnak vissza, amikor az ember el�sz�r fel�lt a l� h�t�ra.A lovassportok ezen szak�ga ugyanis abb�l az ig�yb�l fejl�d�tt ki, hogy az ember ir�ny�ani �s befoly�solni tudja a lovat.Ennek �rtelme eleinte f�k�nt egy-egy �ti c�l el�r�se volt, lehet�leg a lovas �ltal k�v�nt sebess�ggel �s �tvonalon.K�s�bb azonban az ember felismerte,hogy a lovagl�s m�v�szett� fejleszthet�, �s hogy akaratunkat �gy is �rv�nyes�thetj�k a lovon, hogy harm�ni�ban maradunk vele, lehet�v� t�ve, hogy n�gyl�b� t�rsunk ugyanolyan �lvezet�t lelje a k�z�s munk�ban, mint mi magunk.Ez a harm�nia a d�jlovagl�sban jelent meg el�sz�r teljes�tend� krit�riumk�nt, de ma m�r a lovassportok mindegyik�re �rv�nyes, hogy csak a l�val �sszhangban lehet cs�csteljes�tm�nyt ny�jtani.

C�lja:

  A kisebb kateg�ri�j� d�jlovagl�versenyeken 20x40, a agyobbakon 20x60 m�teresbeker�tett p�ly�n-�gynevezet d�jn�gysz�gben-ker�l sor a feladatok teljes�t�s�re.A lovagoland� feladatokat(programokat) neh�zs�gi fokuk alapj�n k�l�nb�z� kateg�ri�kba sorolj a d�jlovagl�szab�lyzat.Az egyes programok pontosan le�rj�k, hogy mely idom�t� feladatokat milyen sorrendben kell v�grehajtania a l�nak �s a lovasnak.A legk�nnyebb programok a lovasiskol�k alapvet� gyakorlatait tartalmazza(kisk�r,�tl�v�lt�s,nagyk�r stb.), m�g a legnehezebb kateg�ri�k perd�l�seket(piruett), passage-t, piaffot, sorozat-ugr�sv�lt�st �s egy�b magas sznt� feladatokat foglalnak magukba.A d�jlovasprogram, legyen b�rmily neh�z is, nem tartalmaz olyan elemet, amely ne lenne r�sze a l� term�szetes mozg�sfolyamat�nak.Az igaz�n komoly feladatokat term�szetesen csak tudatos k�pz�s eredm�nyek�nt teljes�thet�k.              Az el�re r�gz�tett, k�telez� programokon k�v�l gyakran rendeznek k�rversenysz�mokat is, melyben a lovas egy�nileg v�lasztott zen�re, saj�t �ssze�ll�t�s� programmal indul.A k�r eset�ben el�re r�gz�tik, hogy milyen feladatoknk kell felt�tlen�l benne lenni�k a programban annak �rdek�be, hogy a k�l�nb�z�bemutat�k neh�zs�gi fokuk alapj�n �sszem�rhet�k �s egys�gesen �t�kelhet�k legyenek.

�rt�kel�s:

A d�jlovagl�versenyeket neh�zs�gt�l f�gg�en h�rom-�t b�r� potnozza, a produkci�kat a d�jn�gysz�g k�l�nb�z� pontjair�l n�zve.Minden teljes�tett feladatot 0 �s 10 k�z�tti pontsz�mmal d�jaznak.A 0 jelent�se nem v�grehajtott, a 10 pont� pedig kit�n�.Bizonyos feladatok kieelt szerepet kapnak, �gy dupla s�llyal sz�m�tanak a v�gs� �rt�kel�sbe.A program v�g�n a szerzett pontsz�mokat �sszeadj�k, �s ennek alapj�n alakul ki a v�gs� sorrend.     Az egyes feladatok �rt�kel�se mellett a versenyb�r�k az �sszbenyom�st is d�jazz�k.Itt olyan szempontok alapj�n �rt�kelnek, mint a lovas befoly�sa �s �l�se, a l� lend�letess�ge, elengedetts�ge, fegyelmezetts�ge �s j�rm�djainak tisztas�ga.Zen�s k�r eset�n a m�v�szi �rt�k �s a k�r technikai kivitelez�seis m�rvad�.

Mit k�v�n a d�jlovagl�s a l�t�l �s lovast�l?

  A j� d�jl� egyens�lyban, elengedetten, k�tetlen�l �s nyugodtan mozog.K�pess�gei k�z�tt megtal�lhat� a ruganyos, t�r�lel�, laza mozg�s �s az ezt lehet�v� tev�, megfelel� testalkat: ar�nyos test, hossz�, enyh�n �velt nayk, laza tark�, k�zepesen hossz�, szabadon lebeg� h�t, j�l izmolt far �s hossz�, er�s l�bak.A helyesen k�pzett, d�jlovagl�sra alkalmas l� v�gig a lovas�ra koncentr�l, �s azonnal reag�l annak legapr�bb seg�ts�geire is.                                         A j� d�jlovas prec�z, kit�n� �tem�rz�kkel rendelkezik, �s a megfelel� pillanatban tudja alkalmazni mindazon seg�ts�geket, melyekkel ir�ny�tani tudja lov�t.J� �rz�kkel, finoman �rv�nyes�ti akarat�t.Higgadt lelki�llapotban, a feladatra koncentr�lva lovagol, nemcsak a versenyeken, hanem a felk�sz�l�s sor�n is.

(sz�veg forr�sa:Erd�lyi Magdolna:Lovak c. k�nyve)